Éjszaka. A futópályán
Éjszaka. A futópályán.
Egyedül vagyok, s mégsem. Hallom, ahogy a tavaszi élet beköszöntött. Hirtelen és váratlanul tért vissza hozzánk, hiszen pár hete még nagy pelyhekben hullott a hó, s még nagy kortyokban ihattuk a forralt bort és a forró csokik változatos ízeit. De most... Most már a csicsergő madarak hangjára kelünk, s fekszünk. A cserebogarak is újjáéledtek és bezengik a levegőt. A fák rügyeznek, a fű zöldje is egyre magabiztosabban mutatja, hogy a természet él és beszínesíti körülöttünk az egész világot. S ez az egész éjszakai világ, a halvány fények, a bogarak apró zaja és a madarak füttye adja a ritmust.
Éjszaka. A futópályán.
Előttem a két fehér vonal közti kilométerek vannak, jobb oldalamon a kivilágított, aprónak tűnő város, bal oldalt pedig az erdő, a puszta. Fölöttem a nagy feketeség meg-megcsillanó fényekkel, a csillagokkal és a folyton más alakját mutató holddal. Éjszakai sapkát, mint gyermekkoromban már nem látok rajta, de folyton csodálkozom mennyire más színű és máshogyan karcsú, vagy gömbölyded. Ahogyan szaladok, körbe, körbe, egyedül, elhaladok a műanyag székek mellett. Elképzelem, ahogyan a barátaim, a családom, a szerelmem, a legnagyobb kincseim ott ülnek. Nem szólalnak meg, de mosolyognak és érzem, hogy büszkék rám. Átgázolok azon, hogy ha fúj a szél, ha hideg, vagy meleg van. Ha megfájdul a lábam, vagy nem érzem jól magam. Ott vannak és biztatnak, hogy megéri. Ott vannak minden lépésem előtt, hogy megtöltsenek szeretettel, ahogyan végigkísérnek az életemen is. És most nincsen senki, csak az éjszakai bogarak, a madarak, a csend, a lüktetés a fejemben, a nagy, elterülő, csodálatos égbolt és az egész világ a markomban. Ahogyan újjáéled tavasszal a természet, úgy én is minden kör után, egyensúlyban a világgal. Mert élek, szuszogok körbe körbe, ahogyan most a tavasz is egyre jobban veszi a levegőt, feléledt végre és újra megmutatja nekünk milyenek a bimbózó virágok, rügyező fák, a fű zöldje, a bogarak zaja, a jégkása és a fagylalt íze a szánkban. S milyen neszek, kilátás, lüktetés és frissesség ölel minket.
Éjszaka. A futópályán.
(2013)
fotó: google