A szeretetet
Elkap a forgatag, ahogyan érzem számban a bor ízét. A testemet táncra kéri fel a halk muzsika, s látom az emberek mosolyát. Biztonságban érzem magam, mert vigyáz rám az az egy dolog.
Fülledt az éjszaka, a szellő csak néha simogatja meg csupasz vállam. Látom a holdat, amely ma éjszaka a legnagyobb. Megvilágítja az arcokat, a helyes utat, hogy a játszó gyermekek ne essenek el. S a nagy égi villany segít, hogy lássam azt az egy dolgot a forgatagban. A mosolyokban, a megcsillanó szemekben, az ölelésekben, a vendégeknek szánt színes takarókon és ott benn a lelkekben is.
S mindez, amit én látok rajtuk nem a csillogó, drága ruháik, nem az alkohol mámora, nem a fizetés napja, vagy a zenekari hangulat, amit mindenki lát.
Én a legfontosabbat látom.
A szeretetet.
(2013)
fotó: google
