Palackban - Ősz
Ha az őszt palackba zárhatnám, a száraz faleveleket morzsolnám össze először. Mellé helyezném a sült sütőtök és a fahéjas almás sütemény illatát. A fa kérge és a kissé fagyos reggelek ridegsége tenné a palackot még izgalmasabbá. A drága nagymamám duci, puha kezének simogatása, az őszi gardrób kötött bojtjai és a bordó, kockás kabátom melege hozhatna enyhülést. A délutáni napsütés összekeverve egy csepp esővízzel, meghintve dióval és gesztenyével.
Mindezek mellé a palackba zárnám az erdő leveleinek roppanását, a szél pirosarcú kalandozásait. A kandalló szervizelésének fémes szagát. Az óramutató kattanását egy órával előrébb, az áztató eső menetrendszerű koppanásait a párkányon és a vackot kereső sündisznók lomha totyogását.
Beleejtenék még egy csepp aranysárga mézet, egy falatot a savanykás szabolcsi almából, sárga fényű villanyt gyújtanék a meleg konyhában a bűvésztrükkhöz és a sapkák melege alá bújó szellőt hívnám segítségül a végső komponáláshoz.
(2016.10.)
fotó: saját
